Tartsuk vagy ne tartsuk’

Régóta szerettem volna babát. Végre volt egy kapcsolatom kicsit viharos igaz, de mondhatni komoly. Mégcsak egy év telt el, mégis túl voltunk lakásfelújításon, munkaelvesztésen, féltékenységen, és megannyi vitán. Mind emelett a szerelem és szenvedély is jelen volt mindennapjainkban. Decemberben eldöntöttük, hogy egy év múlva próbát tehetünk egy új élet teremtésében. Azonban tudatosan vagy tudat alatt már nem védekeztünk semmilyen formában. Februárban kicsit csalódottan fogadtam mikor testem benyújtotta a ‘havi szamlát’, párom csak annyit mondott ‘nem baj majd próbálkozunk’. Holott az egy év nem hogy nem telt le, igazából még csak akkor kezdődött. Teltek a napok majd elérkezett a március és én csak vártam… kicsit félve kicsit boldogan…két napja késik… négy napja késik…de már valamit sejtettem. Elérkezett az idő, hogy megvegyem az első terhességi tesztet…pozitív lett. Halvány, de pozitív. Azzal nyugtattam magam, hogy biztos még nem kimutatható, vagy ellentmondásosan jött a másik válasz, biztos téved. Egyébként is olyan halvány. Két nappal később még egy teszt. Már erősebb csík, persze a biztonság kedvéért csináltam még egyet, ami szintén pozitív lett. Így a harmadik két csíkos eredmény után időpontot kértem a nőgyógyászomhoz. Természetesen anyukám korainak tartotta, apukám szerintem lefordult a székről, párom pedig fittyet hányt,nem hitte el. Amennyire vártam a vizsgálatot pont annyira sokkolt a hír: a doktonő nem látott élő embriót csak egy gyanús foltocskát, de életet semmiképp benne. Kicsit furcsálotta, hogy három teszt lett pozitív mert ő nem lát semmit. Még egy lehetőséggel számolni kellett, hogy méhen kívűli. Bár az újra kiújuló jóindulatú daganat is benne volt a pakliban. Így további vizsgálatok következtek, vérvétel amiből kimutatható a hcg hormon. Ha pár nap elteltével növekszik akkor a terhesség fentáll. Én már az első szúrás után lemondtam, és elvetettem még a gyanut is, hogy állapotos lennék. A második teszt közben pedig már sírva mondtam a nővérnek, hogy biztos nem vagyok terhes. Másnap ékezett az erdmény e-mailben, a hcg szint növekedett így biztos, hogy egy kis élet kezdődik a pocakomban kérdés, hogy hol. A következő vizsgálat két hét múlva volt esedékes. Mondanom sem kell, hogy mindennapom sírással telt. Párom elkísért a doktornőhöz és megkaptuk a kielégítő választ, “igen, látható az élő embrió és hat hetes”. Akár millió kis hangya úgy zsibogott a fejem -jézusom babát várok. Egyszerre örültem és rettegtem. Terveimben úgy nézett volna ki, hogy mikor szerelmemmel közlöm a csodálatos hírt -mert annak kellett volna lennie, egy csodának- kap egy kis cipőt jelképesen, mint ahogy a filmekben is szokott lenni. Nos, nem igy lett. A következő időszak arról szólt, hogy vajon megtartsuk vagy ne tartsuk. Sok kérdés merült fel melyekre kerestük a választ. Mindketten szeretnénk babát de…ilyen gyorsan? Megfelelő az időpont? Sok adósság, kicsi a lakás, épphogy csak egy éve vagyunk egy pár stb stb. Mindketten a nem fele hajlottunk, de akárhányszor kimondtam magamban heves sírás tört elő belőlem. Hisz akkor miért is nem védekeztünk? De ha szeretnénk akkor miért nem felhőtlen a boldogságunk? Miért kell egyáltalán ezen gondolkozni? Sok tanácsot hallgattam meg. Rengeteget sírtam és végül kikötöttem egy mondat mellett. Dönts úgy, amit ha megteszel, kesőbb nem bánod meg. Párommal egyik délutánra terveztük a “nagy beszélgetést”, ahol ő is és én is felfedjük döntésünket. Reménykedtem benne, hogy egyezni fog akaratunk. Vegül kimondta amire számítottam…Döntése a nem lett, míg az enyém igen. Órákig áztattam a párnám, egy világ dőlt össze bennem . Mire a párom elmondta, hogy ő utálja ezt az egészet és, hogy nem így tervezte. Nem érti, hogy miért beszélünk erről, mikor alapjáraton soha nem volt kérdés, hogy szeretné-e a babát avagy sem. Az idő csak rohant. Már nyolc hetes terhes voltam mire a végleges álláspont az lett, hogy babánk lesz, és megtartjuk. Kicsit szomorkodva, de megnyugodva indultam neki az előttem álló útnak, hisz nem úgy történt ahogy én azt egykor elterveztem. Egy biztos, soha egy percig sem bántam meg döntésemet.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s